Mit is mondhatnék, ki vagyok?
Gyerekként folyton az égbolton úszó bolyhos felhőtakarókat néztem,
s arra vágytam bárcsak madár lehetnék, és szabadon szárnyalhatnék.
Később arra vágytam bejárni a világot egy hátizsákkal,
megnézni a naplementét, ahogy csendben pihenni tér a tenger lüktető morajlásában,
vagy felkél a hegyormok hűs csúcsai felett.
Nos, ha felnőttet gyermekjátékon lelsz,
ha szélben széttárt karokkal sétálót látsz,
erdőben fát ölelőt,
ne lepődj meg, ha velem találkozol.
Hegyen völgyön át túrákon egymással szembe jöhetünk.
De lehetek az is, aki akár órákon át ül, és csak nézi,
ahogy a szél játszik a falevelekkel,
vagy a város forgatagát kémleli messziről csendbe.
Ha mellém kuporodsz, meghallgatlak.
Ha tanácsot kérsz, elmondom a véleményem.
Ha éhes vagy, megosztom veled az ételem.
Ha csendre vágysz, csendben maradok, és csak ülünk 😊
Szemlélő vagyok, egy útkereső.